Jelenet

Kerékpáros jelenet felvétele a Sárkány-úton, Sajóbábony fölött. Ehhez a cikkhez – és úgy általában a filmjeimhez – erősen ajánlom megtisztelő figyelmükbe a KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGRÓL szóló írásomat. Ja, hogy itt „úgysem jön semmi”? De. Jöhet!

Gyufásdoboznyi kamerát állítgatok éppen egy hatalmas - és jó nehéz - állványon. Így készül a jelenet.

És ez lesz belőle. Kerékpáros jelenet a Sárkány útján, Sajóbábony és Sajószentpéter között, előbbihez jóval közelebb. Odalent a völgyben Sajóbábony városrésze, „a falu”, ahogyan nevezik. Balra a Sajó-medence, jobbra a Bükk. A Bükk-vidék széle, a hegy lába, a Bükk északkeleti nyúlványa ez. 

Futás!!! Kerékpáros jelenet következik a Sárkány-úton! Előfordul, hogy a történet miatt szaladok, de a legtöbbször nem. Kamera bekapcsolva, a bicikli messze, az idő fogy; az anyag így is zabálja a tárhelyet. Hátizsákom alapból hét kilós, ám ebben a súlyban az előbb látott állvány sincs benne, azt csak kivételes helyekre viszem magammal. A Sárkány útja ilyen.

Egy nap minimum ötszázszor szállok fel- és le a bicikliről, hogy elkészítsem ezeket a jeleneteket. Tőlem balra egyik legnagyobb felfedezésem 2018-ban: az Ördög-patak völgye Boldvánál; jobbra pedig 2017 kiemelkedő élménye, a Senyei-nyereg.

Vár a Cserehát! Az egyik kedvenc utam, Edelénytől keletre, Damak előtt. Irotára is általában erről megyek, pedig Szikszó felől kevesebb - és kisebb - emelkedő lenne.
Gépelés közben véletlenül elírtam: „kisebb” helyett „kiesebb”. Meglehet, nem is volt ez annyira véletlen, hiszen ez a vidék minden, csak nem kietlen. Imádom, különösen tavaszi, nyári hajnalokon, amikor a dombok fölött éppen előbukkan a nap.

Damak után, Hegymeg előtt, Irotára tartva. Két komoly - és elég hosszú - emelkedő is van errefelé. Az egyiket csak úgy nevezem, hogy a „laki gyilkos”. Eleinte, amikor erre jártam, gyakorta felötlött bennem, hogy miért nem fúrtak ide legalább egy alagutat? Ez itt a képen enyhe lanka ahhoz képest, ami majd nemsokára következik. Pedig – bár a kamerabeállítás miatt nem látszik – azért ez is jó meredek.

Az elsőt nem feledi az ember... Az első kerékpáros jeleneteket - többek között - itt, Irota előtt vettem fel 2015-ben. Amolyan próbafelvételek voltak ezek. Hogyan kell, hogyan lehet? Többször láthatnak majd filmjeimen, és a klipek elején-végén egy vágóképet. Amikor elsuhan a bicikli. 1,27 másodperc mindössze. Azt is Irota előtt készítettem. 

A műemlék református templom, az egykori bencés monostor temploma és romjai mellett Boldván. Innen származik a Halotti beszéd és könyörgés. A rekkenő hőség miatt viselek atlétát. Egész egyszerűen nem bírtam már sötét pólóban.

Kerékpáros jelenet: éppen megérkezem Alacskára. Mindig tanul valamit az ember. Ma már kicsit másképp venném fel, de nem sokkal. A filmben a kamera jobbra pásztázik, így nem annyira zavaró a kőfal.

Nagy Boldogság!!! Végre megtaláltam a Kazincbarcikáról Sajószentpéterre vezető utat! Odafent a hegyen, a vadonban mentem át egyébként Berentéről Barcikára, és azzal nem is volt semmi gond. Viszont a városban kissé elkeveredtem. De a lényeg, hogy megleltem; most bekapcsolok valami jó kis zenét a magnón, Hey Rock and Roll, irány haza!

A közlekedésbiztonsággal önálló filmben foglalkozom. Vigyázzanak magukra, vigyázzanak egymásra. Jó utat mindenkinek!