Önök kérték

2020.03.30.

Így terveztem. Kezd kialakulni a Kerékpárral Borsodban filmsorozatnak egy rajongótábora; ami persze nagy szó és hangzatos, de kérem: vegyék figyelemebe: úgy érek el ennyi kattintást, hogy nem tolom magam a közösségi médiában, és jelenleg még magánszemélyként sem használom a Facebookot. Talán majd később, mindennek eljön az ideje.

Egyedül egy twitterem van, még 2012-ben csináltam, és meghagytam, mert arra gondoltam, hogy akkora idióta én is tudok lenni, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akkor meg már nekem is legyen egy twitterem.

De ettől még kezd kialakulni a Kerékpárral Borsodban filmsorozatnak egy rajongótábora, egy kemény mag, ami nyilván nem hatalmas, viszont tartalmas: kedves és helyenként rendkívül szórakoztató.

Ők - Önök - kérték, hogy tegyek fel nyugodtan hosszabb filmeket, legalább a kijárási korlátozás idejére, ha vannak talonban.

Vannak. Legalább másfél tucat epizód. Akad film például Sajókápolnáról, Sajóecsegről, Sajópálfaláról, vagy éppen Kondóról, elvégre nem mindig a Sajó környékén tekerek. Valamennyi nagyjából másfél órás, teljes film.

Így volt egyszerűbb, kényelmesebb elkészíteni őket. A filmeket 6-8 perces részekből fűzöm össze, és ugyan miért állnék meg a kellős közepén, ha valamelyik településről van egy teljes filmre való anyagom?

Rohanó életünkben ezek túl hosszúak lettek volna, a közösség igénye mást diktált; de most, a négy fal között már bőven jut rájuk idő. A magam részéről az elmúlt világban sem éreztem bennük üresjáratot, és úgy gondoltam, ha valakit érdekel egy-egy borsodi település, egyszer nyugodtan rászánhat másfél órát, tekintve, hány hollywoodi bóvlit nézünk meg életünk során, vagy éppen mennyi időt töltenek a közösségi oldalakon sokan.

De hát a régi élet zaklatott volt, gyorsan, mindent, röviden, tömören; így - a kívánalmakhoz némiképp alkalmazkodva - elkészítettem filmjeimet, arra gondolván, hogy amikor odáig jut a történet fonala, majd kettéveszem őket a sorozatban, negyvenöt percesekre.

Hát, most jöhetnek - és jönnek is - a teljes filmek. Az első Sajókápolnáról fog szólni, magam sem tudom, de talán azért választottam, mert négy vers is van benne: blues és líra, vicces, félkomoly és komoly.

Kicsit még bíbelődök a hanggal, eztán mehet. Addig pedig elszavalom majd Önöknek a verseket.