Vadászlesen Martonyiban
Egy magasles Martonyiban, a Szár-hegyre vezető TV-úton, a Pálos kolostortól néhány kilométerre. Körös-körül kivételes panoráma, igéző csereháti táj, Martonyi pedig – ahogyan azt a „Szendrői útinapló¨ című filmben is mondom – olyan, mint egy kis ékszerdoboz a völgyben.
Okvetlenül fel kell mászni ide! Az első időkben legalábbis így éreztem és cselekedtem: mindenhová felkapaszkodtam, ahová csak lehetett. Azóta jelentősen változott felfogásom e téren. Úgy gondolom, a leseket hagyjuk meg a vadászoknak. A táj lentről ugyanolyan gyönyörű, sokszor talán még szebb is. A boldvai Ördög-völgyben egy oktatóvideót is készítettem minderről.
Régen nem csinálok már tehát ilyen akrobatamutatványokat. Ellenkezőleg. A sorozat beharangozó rövidfilmjét is így zárom: „Nem kell felmászni mindenhová!¨ És közben egy hasonló helyről óvatoskodom le éppen, hátamon hét kilós hátizsákommal, melyhez olyannyira hozzászoktam már, hogy elfelejtettem levenni.
De térjünk vissza még egy pillanatra Martonyiba! Ez a magasles, ahogyan azt hamar megállapítottam, eléggé bizonytalan kimenetelű. Legalábbis első pillantásra, mert őszintén szólva, ennél stabilabb építményt keveset láttam!
Most pedig búcsúzom. „Üdvözlettel szeretek mindenkit, avagy szeretettel üdvözlök mindenkit!¨
Au revoir!
Követők részére >>>